Munkahelyi mentor – lehetőségek, feladatok, kötelezettségek

Az akkreditált, védett munkahelyeken alapvető feltétel, hogy rehabilitációs mentor segítse a megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A nyílt munkaerőpiaci munkáltatók esetén ilyesfajta kötelezettség ugyan nem létezik, de a lehetőség adott, sőt! Ha egy cég rehabilitációs mentort alkalmaz, az ő foglalkoztatása beszámít a kötelező foglalkoztatási kvótába, ami azt jelenti, hogy mentor alkalmazása esetén csökken a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség. De mit is kell csinálnia egy mentornak és hogyan kell ezt dokumentálnia? Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe.

 


2021. január 1-től nyílt meg a lehetősége annak, hogy a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettséget rehabilitációs mentor alkalmazásával is kiválthassák a cégek. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011.évi CXCI. törvény alapján a kötelező 5%-os foglalkoztatási szintbe beszámítható az a munkavállaló is, aki mentori tevékenységet lát el. Míg a védett munkahelyeken a rehabilitációs mentor alkalmazása jogszabályban foglalt kötelezettség, addig a nyílt munkaerőpiacon működő cégek esetében ez csak egy lehetőség, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeresen illeszkedjenek be a munkahelyre és hosszabb távon legyenek képesek megtartani munkahelyüket. Az, hogy egy adott munkahelyen hány mentor számítható be az 5%-os kvótába a megváltozott munkaképességű munkavállalók számától függ.

  • 1-20 fő között 1,
  • 21-100 fő között 4,
  • 101-250 fő között 8,
  • 251-500 fő között 10,
  • 500 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló felett pedig 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

 

Kik láthatják el a rehabilitációs mentori tevékenységet?

Ahhoz, hogy a kvótába beszámítható legyen a mentor két további feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy a mentor a munkakörébe tartozó mentori feladatait legalább napi 4 órás munkaviszonyban lássa el. A másik, pedig hogy rendelkezzen a jogszabályban előírt alábbi felsőfokú végzettségek valamelyikével:

  • bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, orvostudományi, egészségtudományi, állam- és jogtudományi, közigazgatástudományi karon szerzett végzettség vagy
  • tanítói, tanári, gyógypedagógiai végzettség,
  • munkavállalási tanácsadó, munkaügyi kapcsolatok szaktanácsadó,
  • személyügyi szervező,
  • gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns, mentálhigiénés szakember,
  • foglakozási rehabilitációs szaktanácsadó,
  • foglalkozási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó,
  • rehabilitációs szakmérnök.

 

Mi a feladata a rehabilitációs mentornak?

A munkahelyi mentorok feladatai, céljai azonosak, akár védett munkahelyen, akár nyílt piaci munkahelyen dolgoznak. A fő cél, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre történő belépést követően sikeresen be tudjanak illeszkedni a munkahelyre és képessé váljanak munkahelyük hosszú távú megtartására, melynek érdekében a mentor rendszeresen és személyre szabottan nyújt segítséget a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak. Mentori feladat lehet például:

  • a munkakörök felmérése;
  • a munkahelyi beilleszkedés támogatása (pl. munkahelyi feladatok betanításában való közreműködés, akadálymentesítés elősegítése);
  • a munkavállaló készségfelmérése;
  • az egyéni rehabilitációs terv elkészítése (a rehabilitációt, foglalkoztatást gátló, nehezítő, valamint elősegítő tényezők feltárása, személyre szabott rehabilitációs célok meghatározása és az ennek elérése érdekében szükséges lépések meghatározása);
  • a segítő szolgáltatások szervezése, melyek támogatják az egyéni rehabilitációs célokat (pl. munka-, pályatanácsadás, munkaerőpiaci információnyújtás, életvezetési tanácsadás, szociális ügyintézés, jogsegélyszolgálat, pszichológiai tanácsadás, stb.);
  • karriertervezés (karriercélok és ennek eléréséhez szükséges lépések meghatározása, szakmai továbbképzések tervezése);
  • teljesítménytámogatás (munkahelyi teljesítmény javítása érdekében történő támogatás);
  • készségfejlesztés (pl. kommunikációs készségek, konfliktuskezelés, stb.);
  • befogadó munkahelyi környezet kialakításának elősegítése (érzékenyítő, szemléletformáló tevékenység).

 

Hogyan kell dokumentálni a mentori tevékenységet?

Míg az akkreditált munkahelyeken a jogszabály előírja a kötelező dokumentációs elemeket, nyílt munkaerőpiaci, rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett munkáltatók esetében a jogi szabályozás nem tér ki a dokumentációra, nincsenek kötelezően előírt nyilvántartások. Ez persze nem jelenti azt, hogy semmiféle dokumentációt nem szükséges vezetni, hiszen egy ellenőrzés során a munkáltatónak tudnia kell igazolni, hogy a mentor valóban a jogszabályban meghatározott feladatokat látta el és ezen tevékenységét a megváltozott munkaképességű munkavállalókhoz kapcsolódóan és a szükséges időkeretben végezte. A munkahelyi mentoroknak azonban lehetőségük van arra, hogy saját maguk alakítsák ki azt a nyilvántartási rendszert, melyben nyomon követhető a mentori tevékenység, a munkavállalóhoz kapcsolódó, az ő fejlesztése érdekében tett lépések, nyújtott szolgáltatások, valamint a munkahelyen történő szemléletformáló tevékenységek. Ehhez az alábbi iratok kialakítása javasolt:

  • munkakörelemzés, munkakörfelmérés dokumentumai
  • a megváltozott munkaképességű munkavállaló készségfelmérésének, helyzetfeltárásának dokumentumai
  • egyéni rehabilitációs fejlesztési terv
  • mentori napló
  • munkaadói szemléletformáló szolgáltatások dokumentumai

 

Annak ellenére, hogy ez nem kevés adminisztrációt jelent mi mégis szívből ajánljuk a cégeknek a rehabilitációs mentor alkalmazását. Hogy miért érdemes mentort alkalmazni annak ellenér, ha nem áll fenn ennek kötelezettsége? Mi azt tapasztaltuk, hogy ez túlmutat a rehabilitációs hozzájáruláshoz kapcsolódó anyagi előnyön. A mentori támogatás nem csak a munkavállaló, hanem a munkáltató számára előnyös, hiszen a segítségnyújtás révén növelhető a munkavállalói elégedettség és hatékonyság, ami hozzájárul a még befogadóbb, támogató, inkluzív munkahelyi környezet kialakításához.

 

 

Blogbejegyzésünk a Foglalkoztatás2023 pályázati program keretében készült, mely a Belügyminisztérium és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet támogatásával valósul meg.

 

      

 

Kapcsolódó jogszabályok:

A cikkhez felhasznált források:

  • Budapest Főváros Kormányhivatalának Rehabilitációs Főosztálya által 2023. évben szervezett akkreditált szolgáltatók foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó tanácsadó és mentor szakemberei számára szervezett kötelező továbbképzése
  • NAV tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségről

-   

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Véget ért a L.I.K.E. program

Munkapróba - a kiválasztás hatékony eszköze?