Művészetterápia módszere az ifjúsági munkában

Sokan meglepődnek azon, hogy a Salva Vita által működtetett ifjúsági programban művészetterápiás módszert is alkalmazunk annak érdekében, hogy képessé tegyük, fejlesszük azokat a fogyatékkal, autizmussal, illetve mentális nehézséggel élő fiatalokat, akik alapvetően azért fordulnak az Alapítványhoz, hogy munkát találjanak. Van amikor maguk az érintett fiatalok és családtagjaik is értetlenül állnak a javaslatunk előtt.

Valóban a művészetterápia vezet egy sikeres elhelyezkedéshez?

Sok esetben igen, illetve többek között igen.

Miért gondoljuk ezt?

A Salva Vita Alapítvány immár 30 éve segíti fogyatékos és megváltozott munkaképességű ügyfeleit a sikeres elhelyezkedésben, ezáltal a társadalmi beilleszkedésben (melynek egy nagyon fontos terepe a munka), önálló életvitel kialakításában és saját bevétel elérésében.

Alapítványunknak mindig is kiemelt célcsoportját alkották azon fogyatékos, autizmussal vagy mentális nehézségekkel élő  fiatalok, akik az iskolából kikerültek, de sem ők, sem szüleik nem látják a következő lépést, a munkaerő-piacra vezető utat.

Tapasztalatból tudjuk, hogy amennyiben egy álláskereső – legyen fiatal vagy idősebb - hosszú ideig nem dolgozik, otthon marad, a motivációja, munkavállalási készségei, kompetenciái leépülnek, gyengülnek, élettere beszűkül, így az elhelyezkedés hosszas, munka nélkül töltött évek után még nagyobb kihívás.

Ez hatványozottan igaz a fogyatékos fiatalokra, akik az iskolából kikerülve, egyéb élettapasztalat híján az ott megszerzett készségeiket még gyorsabban veszítik el, így a mielőbbi támogatásuk elengedhetetlen.

E fogyatékos fiatalok azonban nem mindig keresik Alapítványunkat „munkaképes pszichés állapotban”, több esetben visszahúzódók, önbizalom hiányosak, önértékelésük, személyiségük, önismeretük, kommunikációjuk, társas készségeik fejlesztésre szorulnak annak érdekében, hogy foglalkozási tanácsadóink már motivált, céltudatosabb, és nagyobb önismerettel, önbizalommal bíró álláskeresőkkel tudjanak dolgozni.

És itt jönnek képbe a fiataloknak kínált egyéni pszichológiai tanácsadások, csoportos terápiás, illetve készségfejlesztő programok, vagy akár a csoportos közösségi, szabadidős programok.

Minden fiatalhoz „más portfólió” illik, más fejleszti, segíti őt a leghatékonyabban.

Ennek a kínálatnak pedig hatékony és fontos eleme a önismereti, művészetterápiás foglalkozássorozat.

Miről is van szó?

Az Alapítványnál kínált művészetterápiás foglalkozássorozat során a képzett szakemberek az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT) módszerét alkalmazzák.  

Sok fiatal eleinte tart a foglalkozástól, nem mernek jelentkezni, mert azt gondolják, hogy ide olyan fiatalokat várunk, akik nagyon jól rajzolnak vagy festenek, vagy más művészeti ágban jeleskednek. Valójában azonban semmilyen előképzettség, extra művészi véna nem szükséges ahhoz, hogy valaki tudjon csatlakozni a csoporthoz. Amire szükség van, az a nyitottság, a bizalom, a másik elfogadása, meghallgatása, saját gondolatok megosztása. A művészet, illetve a különböző művészeti ágak eszközök a fejlődésre, tanulásra, önmagunk kifejezésére.

Míg a művészetterápiák többsége egyetlen művészeti ágra (pl. festés, zene vagy tánc) fókuszál, az IKT abban egyedülálló, hogy ötvözi a különböző művészeti ágakat, kiemelten épít a mozgásra, táncra és testi élményekre, de további, a kifejezést segítő művészetekkel is él, mint például a rajz, a festés, az agyagozás, a hangszerek, a saját hang, a mesék, a versírás, a táncszínház. A módszer során tehát több, a kifejezést lehetővé tevő, művészeti ág is megjelenik egy-egy téma megfogalmazására, feldolgozására, mindegyik másra jó, és mindenki meg tudja találni azt, ami őt a lehető legjobban támogatja, amiben a legotthonosabban mozog. Ez különösen igaz, a különböző fogyatékkal érkező fiatalokra.

A mozgás, tánc: segíti a feszültség oldását, önmagunk teljesebb érzékelését, kapcsolatot épít ki a realitással, javítja a kiállást, az együttműködést. A vizuális művészetek (pl. rajz, festés, agyagozás, kollázs) lehetőséget nyújtanak az önkifejezésre, saját érzelmek kifejezésére, tudattalan elakadások megértésére, fejleszti a hatóerőt és a megküzdési technikákat. A zene: segít megnyilvánulni a világban, érzelmeket kifejezni, saját ritmust megtalálni, javítja az együttműködési készséget, a feszültségoldás technikáit. A beszélgetés segít megfogalmazni érzéseket, állapotokat, segít feldolgozni életeseményeket

A módszer az emberre holisztikusan tekint, test – lélek – szellem dinamikus egységeként fogja fel.

Összefoglalva az IKT módszer alkalmazása során a lelki folyamatokat lehet megfigyelni, tudatosítani, kibontani a mozgáson, alkotáson és az erről való megosztáson keresztül.

A jelenben megélt tapasztalat a terápia kiindulópontjaként elvihet a múlt emlékeihez, de a jövőbe vetített vágyakhoz, félelmekhez is. Így olyan nehézségek, traumák dolgozhatók fel, melyek gyökere a múltban van, vagy olyan félelmek válnak tudatosabbá, mely a jelenből való kimozdulást akadályozzák. A meglévő helyzetből való kimozdulás pedig a hozzánk forduló nem tanuló, nem dogozó, fogyatékkal élő fiatalokra váró legnagyobb kihívás.

A módszer segíti a mentális egészség megőrzését és visszaállítását, fejleszti a kreativitást, kapcsolatteremtési, társas készségeket és szokásokat, ezáltal hat a kommunikációs készségekre. Ezen túl a művészeti ágaknak a kipróbálása és a csoportban való együtt dolgozás révén felejthetetlen élményt nyújt, feltölti a résztvevőket. Nem utolsó sorban kiváló közösségépítő eszköz, melyre az ifjúsági házban, a fiatalok csoportjának összekovácsolása érdekében is nagy szükség van.

Csupa olyan - ma trendi kifejezéssel élve – „soft skill” fejlesztése zajlik így az Alapatívány művészetterápiás foglallkozásain, melyre a jövő munkavállalóinak és így a mi fiataljainknak is nagy szüksége van. A cél pedig az ő elhelyezkedésük és helytállásuk, melyhez gyakran hosszabb út vezet.

A módszerről bővebben: https://ikte.hu/modszerrol/

A művészetterápiás programsorozatot 2023-2024-ben a MOL Új Európa Alaítvny támogatása révén biztosítjuk ifjúsági programunk résztvevőinek.